Ez egy olyan kérdés, amelyet már sokszor feltettek nekünk. Az igazság az, hogy Etiópia számos vidéki régiójában a Kalasnyikovhoz hasonló fegyverek jelenléte az ország gazdasági törékenységéből és a kávétól való hatalmas függőségből fakad, amely több ezer család fő közösségi támogatását és bevételi forrását jelenti, akik kizárólag a kávé betakarításából és feldolgozásából élnek. Ezért, amikor a termelők azzal a kockázattal szembesülnek, hogy teherautók vagy szervezett csoportok fizetés nélkül megpróbálják elvenni a kávéjukat, kénytelenek a rendelkezésre álló eszközökkel megvédeni munkájukat.

Az etióp gazdaság az elmúlt évtizedekben fejlődésen ment keresztül, de továbbra is erősen ki van téve a mezőgazdasági termékek ingadozó nemzetközi árainak és a korlátozott infrastruktúrának, ami megnehezíti a stabil piacokhoz való hozzáférést. A kávétól való függőség minden egyes betakarítást létfontosságúvá tesz, és minden veszteség közvetlen csapást jelent a közösség túlélésére, ami megmagyarázza, miért válik a fegyveres védelem a mindennapi élet részévé olyan területeken, mint Guji, ahol a vagyont nem pénzben, hanem exportra kész kávézacskókban mérik.

A Kalasnyikovok afrikai jelenléte mélyebb gyökerekkel rendelkezik, és összefügg a polgárháborúk, a fegyverkereskedelem és a hidegháború politikai örökségének történelmi dinamikájával. Ez a tömeges elterjedés évtizedekig tartó robusztus és viszonylag olcsó fegyverek áramlását eredményezte a korlátozott erőforrásokkal rendelkező országok között, tartós hatással a regionális biztonságra és arra, ahogyan a közösségek megszervezik javaik védelmét egy erős állam hiányában.

Ha érdekel a téma, a „Darwin rémálma” című dokumentumfilm erőteljes betekintést nyújt ebbe a dinamikába, bemutatva, hogyan létezhet együtt bizonyos iparágak megjelenése és a nemzetközi kereskedelmi útvonalak jelenléte a fegyverek és a társadalmi konfliktusok folyamatos áramlásával. Bár Tanzániában játszódik, kulcsot ad annak megértéséhez, hogy a háborús eszközök miért integrálódnak a törékeny helyi gazdaságokba, és hogyan teszik lehetővé a globális egyensúlyhiányok, hogy az erőszak és a szegénység egymást táplálják.